(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 25.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Nekünk, embereknek is meggyűlik olykor a bajunk érzékszerveinkkel. Dr. Ásványi Tamás ezen a héten a száraz szem betegségről ad hasznos információkat Önöknek. Második olvasói kérdés a kóborló házi kedvencekről szólt, vajon miért hagynak faképnél bennünket négylábű családtagjaink?
- Sajnos, valóban létezik a száraz szem /CET- keratoconjuctivitis sicca/ nevű betegség, amely embernél és állatnál egyaránt kialakulhat. Az utóbbiaknál, köztük a kutyáknál is, jobbára már kicsi korban megjelenhet a kötő- és szaruhártya szárazsága. A harmadik szemhéjon található a Harder-mirigy, amelynek feladata, hogy biztosítsa a szem kenését folyadék, zsír, faggyú formájában.
Mi- emberek- is azért pislogunk, hogy ily' módon vonjuk be a szaruhártyánk felületét. Gyulladás esetén az említett mirigy megduzzad, porcosodni kezd, ilyenkor ki kell venni. Amikor nincs kellő kenése a látószervünknek, kialakulhat a száraz szem betegség. Ezt- jószágunk esetében- napi szinten kell kezelni állatgyógyászati kenőccsel vagy műkönnyel- életük végéig.
Amikor "csak" allergiás kötőhártya-gyulladás alakul ki, akkor is hasonló tünetekkel találkozhatunk. Odahaza nem állapítható meg, melyik elváltozással állunk szemben, ehhez speciális eszközök szükségesek. Indkátorcsíkot helyezünk a jószág szemhéja alá /Schirmer-teszt/, és figyelni kell, hogy adott időintervallum /3 perc/ alatt menyi könny termelődik, milyen hosszan helyezkedik el a mérőeszközön. Ebből deríthető ki, melyik betegség ütötte föl a fejét.
Kutyáknál- fajta adottságból kifolyólag gyakran előfordul, hogy kifelé forduló, lelógó szemhéjuk van /dog, spániel/, esetleg fordítva, éppen befelé fordulva irritálja a szemhéjat. Egyik sem jó, mert nincs normális összezárás pislogáskor, egy csík marad szabadon, amit nem tud megolajozni, könnyebben utat talál magának a por, szennyeződés. Másik esetben a már említett kellemetlen érzés lép föl.
Amikor házi kedvencünk gyakran dörzsöli a lábával a szemét, hunyorog, csipás a szeme, esetleg összeütközésbe kerül tárgyakkal- mindenképpen érdemes állatorvoshoz fordulni. Idős ebeknél a szemlencse elszürkülése is gyakori, azonban ez természetes folyamatként fogadható el.
Glaukóma /zöldhályog/ esetében, nő a szem nyomása /mopsz, csivava, pekingi palotakutya/, a látóidegrostok lassan pusztulnak... ilyenkor, ha ránézel a felsorolt kutyafajtákra, olyan érzeted támad, mintha ki akarna esni a szemgolyójuk.
Summázva: amikor észreveszünk valamilyen szem rendellenességet négylábú családtagunknál, forduljunk szakemberhez- amíg nem késő.
- Másik Olvasónk a "meglógott" kutya esetével állt szemben. Miért szökik meg egy kutya és van-e megoldás?
- Többször említettem már a szocializációs tényezőket. Tartási és életkörülményeket, a körülötte elhelyezkedő egyéb más állatok jelenléte is meghatározó jelentőséggel bír. Fajtától mindez független, de a jószág vérmésrséklete befolyásoló tényező. Egy tacskó éppúgy köszönés nélkül meglóg, mint a golden retriever vagy a dog. Amíg kicsi a kutya, a kerítés gátat szab mozgásterének. Még egy 4-5 hónapos husky sem képes egy- másfél méteres kerítést átugrani.
Másik fontos tényezőként említhetem az ivarérettséget. Hormonális okai vannak, hiszen ilyenkor a kan jószágok a tüzelő szukát már több száz méterről megérzik. Ilyenkor nincsenek korlátok, tűzön-vízen, adott esetben kerítésen át is elérik céljukat.
Más kérdés, hogy dolga végeztével, miért nem tér vissza gazdijához. Ennek különböző okai lehetnek. Sok kutyát nem sétáltat a tulajdonosa. El lehet képzelni, milyen negatív környezeti behatások érik, mikor rádudálnak az autók, ordítanak az emberek, vagy megugatják a kutyák. Logikus, hogy ebből a stresszhelyzetből menekülni szeretne. Az már nem biztos, hogy haza is fog találni. A rendszeresen "meglógó" jószágok este kiruccanak, de reggelre újra a helyükön találjuk őket. Számukra már ismerősek a külső zajok, a környezet. Ráadásul külön gond lehet a gazdik számára, hogy ezek a kóborló ebek nem egy esetben akár 10-20 km- t is képesek megtenni, így nem feltétlenül csak a település határain belül kell- keresés esetén- gondolkodni.
Mi a megoldás? Vagy legyen még magasabb a kerítés, de hatásosabb, ha elkezdjük naponta, esetleg bizonyos időközönként- pórázon- sétáltatni. Idővel rögződnek bennük ezek a behatások és legközelebb már nem fordul elő hasonló eset.