Tapolca- 2011. október 17.- 1987. október 1- jén dr. Nagy Sándor és Ozsváth Attila jutottak első magyarként nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsra /Shishapangma- 8013 m/. A "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciók egy külön fejezetet nyitottak ebben a szegmensben. Erőss Zsolt és csapata az idei Lhoce csúcshódításról tartott élménybeszámolót a tapolcai ART Moziban.
A „Magyarok a világ nyolcezresein" elnevezésű expedíciós sorozatot (Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László- alapítótagok) a 2002-es, sikeres Mount Everest- mászás után indították el azzal a céllal, hogy földünk tizennégy- 8000 méternél magasabb hegycsúcsát mássza meg magyar hegymászó. Emellett fontosnak tartják, hogy az ezzel kapcsolatos életmód, valamint a sport értékeit, benne a hegymászást- a maguk lehetőségein belül népszerűsítsék.
Tizenegy csúcsot már „magukévá” tettek, három maradt hátra- tudtuk meg a humorban bővelkedő csapat „szóvivőjétől- Kollár Lajostól, aki egyben az öt fős gárda szervezői és vezetői feladatait is ellátta. Név szerint a Annapurna, a Kangcsendzönga és a K2, ezek csúcsán még nem járt magyar hegymászó.
A hihetetlen teljesítménnyel büszkélkedő hegymászók levetítették a közönségnek azt a filmet, amely az idén májusban meghódított Lhoce /8516 méter/ csúcsáig vezető útról szólt. Igaz, hogy közülük csak ketten jutottak föl- Erőss Zsolt és a hozzánk közel álló, Veszprém megyei /Ajka/ Gál László. Előbbinek a kilencedik, utóbbinak az első „nyolcezres” csúcsa volt.
Dedikálnak a "hópárducok".
Mécs Lászlónak és Horváth Tibornak kb. 7800 méter magasból kellett visszafordulnia, ez az úgynevezett „halálzóna”- itt már nehezen akklimatizálódik az emberi szervezet.
Erőss Zsoltnak a világon elsőként sikerült feljutnia- protézissel- egy nyolcezres hegy csúcsára, de ami még feltétlenül említést érdemel: a magyar hegymászók mesterséges oxigén és serpák /magashegyi teherhordók/ nélkül küzdöttek a természet erőivel.
Szívesen válaszoltak a szűnni nem akaró kérdésekre, ezáltal mélyrehatóbb ismeretek birtokába juttatva a megjelenteket. Fantasztikus teljesítményükkel már-már az emberi teljesítőképesség határait feszegették... ha van határ!
Az öt nagyszerű hegymászó- balról- jobbra: Erőss Zsolt, Gál László, Mécs László, Horváth Tibor és Kollár Lajos.