Tapolca- 2011. október 11.- A TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0017 programon belül megvalósuló "Veszprém megyei közkönyvtárak szolgáltatásainak, adatbázisainak összekapcsolása a minőségi oktatás, az iskolarendszerű oktatáson kívüli képzések támogatására, olvasási és digitális kompetenciák fejlesztésére" projekt keretében került megrendezésre a Wass Albert Könyvtár és Múzeumban a Sajtkukacz Zenekar műsora.
A II. emeleti nagyterem zsúfolásig megtelt a koncert kezdetére, aminek a formáció két tagja- Gál Hedda és Molnár György minden bizonnyal örült, mert ilyen sok "kis sajtkukac(z)ot" ritkán látni egy helyen.
A bő egy órás műsorukban sok-sok megzenésített verset hallgattak a gyermekek, a két profi zenész hamar megtalálta a közös nevezőt a közönségével.
A "Sajtkukacz"- okkal a fellépésük előtt beszélgettem.
- Amikor egy formáció neve hétköznapi, magától adódik a kérdés: miért éppen Sajtkukacz?
- Működtünk és jelenleg is fellépünk, mint Aphonia zenekar, ebben a felállásban felnőtteknek mutatunk be versénekeket. Mivel jött egy olyan lehetőség, hogy Lackfi János verseiből készíthettünk egy anyagot, ki kellett találnunk valamilyen nevet.
Sokat agyaltam... egyszer csak eszembe jutott a sajtkukac. Jónak tűnt a választás, ugyanis a gyermekekre is szokták mondani, hogy izeg-mozog, mint a sajtkukac. Mégsem volt ennyire egyszerű a történet, mert ezt a nevet már egy gasztronómiai portál lekötötte. Jött a következő ötlet, hogy akkor írjuk "CZ"- vel, mint a nemesek... valahol a sajtkukac is a nemes sajtokban fordul elő. Ennyi a történet- válaszolt mosolyogva Molnár György, majd átadta a szót Gál Heddának, a másik alapító tagnak, akit arra kértem, mutassa be zenekarukat.
- Gyurin és rajtam kívül van egy fuvolatanárunk- Borzsák Kamilla, de büszkélkedhetünk egy gitárművésszel is- Balog Péternek hívják és egyben a hangmérnöki feladatokat is ellátja, az Ő stúdiójában vesszük föl a hanganyagot. Ütős szekciónkat Dara Vilmos testesíti meg.
Gyurival 2009- ben ismerkedtünk össze, ekkor hívtuk életre a Sajtkukacz formációt, de már előtte is verséneklő zenekarban tevékenykedtünk. Csatlakoztak hozzánk zenészek, ennek ellenére a mai napig nyitott formációként funkcionálunk. Nagyon szerencsés dolognak tartjuk, hogy professzionális zenészekkel dolgozhatunk.
Az eltelt idő alatt elkészült egy Benedek Elek emlékműsor, emellett Lackfi János: Radírmocsok című hanghordozónk is a Gryllus Kiadó gondozásában. Készülőben van mai magyar kortárs költők verseire íródott anyag- gyermekek számára, ugyanakkor klasszikus Mikulás dalok átirata és saját megzenésítése is a repertoárunk részét képezi- tájékoztatott Hedda.
- Zenészek vagytok, de az irodalomból merítetek. Van némi pejoratív mellékzöngéje...
- Jól ráéreztél- mosolyodik el ismét Gyuri- majd így folytatja:- Néha van egy ki nem mondott vélemény a közönség arcára írva, hogy azért nyúltunk ehhez a műfajhoz, mert nem igazán tudunk zenélni. Természetesen ebben nagyot téved az, aki így gondolja. Elég, ha a Kaláka együttes vagy Palya Bea nevét említem. A zene, ami közelebb áll hozzánk. Könnyebség annyi, hogy már adott a szöveg, erre kell megfelelő zenét komponálnunk.
A verszene legfontosabb dolga, hogy kiszolgálja a szöveget, értelmezhetővé, hallhatóvá tegye a gondolatot, amit a költő üzen- magyarázza el a verséneklés lényegét Molnár György.
Ismét Gál Hedda veszi át a szót, amikor arról kérdezem, mennyire "vevő" a műfajra a közönségük, be tudják-e "csempészni" az interaktivitást?
- Jó a kérdés. A közönség minden esetben változó. Rossz résztvevők nincsenek, esetleg fáradtak. Mivel többségében gyerekekről beszélünk, a sokadik óra után már kicsit nyűgösebbé válnak. Ettől függetlenül föl lehet őket rázni, egy jópofa beszélgetéssel. Általában a dalra, zenére kezdenek el figyelni, majd a koncert közepe táján már a szövegre is koncentrálnak. Mikor oldottabbá válik már a hangulat, már nevetnek is.
Emellett kipróbálhatják a hangszereket, elmondjuk, hogy közülük melyiket lesznek képesek akár házilag is elkészíteni. Dalokat is tanítunk, de azt is megmutatkuk, melyik könyv műveit adjuk elő- mondja a csinos énekesnő, majd Gyuri egészíti ki a tartalmas tájékoztatót: - Amit még fontosnak tartok elmondani- leggyakrabban költővel együtt szoktunk fellépni, ritka, hogy csak ketten megyünk. Az interaktivitás mindkét esetben működik, de annak külön varázsa van, ha a könyv szerzőjével személyes kontaktust tudnak kialakítani. Ezek csodálatos dolgok. Egy ösvény, amit elkezdtünk kitaposni... egy urbánus, hetvenes évekbeli könnyűzene, angolszász alapokkal megspékelve. Vannak benne magyar elemek is, ahogy a vers éppen megkívánja, úgy alakítjuk.
Nem attól Sajtkukacz dal, mert általa felismerhetőek vagyunk, hanem azért lehet felismerni bennünk, mert amennyiben a dal úgy kívánja, akkor dixiland, blues vagy bármilyen műfajú zenévé alakítható.
A felnőtt és a gyerekzene között áthallások vannak. Egy Szabó T. Anna, Havasi Attila, Lackfi János vers megzenésítésénél figyelni kell arra, hogy felnőttekhez is szóljanak. Szerencsére kiaknázhatatlan mennyiségű irodalmi nyersanyag áll a rendelkezésünkre, csak győzzük megzenésíteni- fejezi be mondójákát némi humorral átitatva Molnár György, majd mikor a fellépésekről kérdezem őket, szintén Ő kezdi a választ:
- Október 14- én Budapesten a Vas utcában lépünk föl a Kaleidoszkóp Versfesztivál nyitónapján (Casa de la Música/, Bella István és Buda Ferenc műveiből adunk elő. Október 15- én a Petőfi Irodalmi Múzeumban a '10 éves a Pagony" (Pagony Kiadó) összeállításra várnak minden érdeklődőt, itt már teljes létszámmal lépünk föl- utalt a programra Gyuri, majd Hedda- befejezésül- az elektronikus elérésről tájékoztatott: - Akit érdekel rólunk minden apróság, az látogasson el a www.sajtkukacz.hupont.hu honlapunkra, vagy Facebbok keresőbe üsse be a Sajtkukacz szót. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, hozzászólót.