Tapolca- 2011. október 13.- Az MSZP Tapolca és Környéke Szervezetének vendége volt Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke. A sajtótájékoztatón a nyugdíjkérdés, a jövő évi költségvetés volt terítéken, Lévai József önkorányzati képviselő pedig a Megyei Közgyűlések „privatizációjáról” szólt a média megjelent képviselőinek.
Gőgös Zoltán /fotón/ utalt rá, hogy a divizahitelesek végtörlsztésével kapcsolatos törvényt már negyedszer tárgyalják a Parlamentben. Mindez azt a tényt támasztja alá az MSZP- s honatya szerint, hogy átgondolatlan, még mindig hiányoznak fontos részek belőle. Ebben a formában bonyolítja a bankok és az állampolgárok helyzetét is.
Tájékoztatójában Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy a törvény az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött embereket érinti, és tisztán látható, hogy a svéd modellt követi. A költségvetéshez az a forrás van mellérendelve, ami az öregségi nyugdíj finanszírozását jelenti. A rendszerben nincs egyetlen forint plusz sem.
Kiemelte, hogy korábban egyéb más ellátásokat is ebből fizettek- rokkant-, előrehozott öregségi nyugdíj, árva vagy özvegyi ellátást. Szólt arról is; nem mindegy, ha a polgár odakerül, milyen szabályozás lesz rá igaz, hogyan és hol dolgozhat, stb.
- Amennyiben a kormány változtatni akar a rendszeren, ez a költségvetéssel egy időben fog bekövetkezni, akkor viszont nem hozhatja az embereket olyan bizonytalan helyzetbe, hogy ne tudják, mi is fog következni- hangsúlyozta az országgyűlési képviselő, majd így folytatta: - Ami kikerül a nyugdíjrendszerből és másik ellátási rendszerbe viszik, maximum az utóbbi emeléséből részesedhetnek. Az infláció-követő nyugdíjemelés már nem vonatkozik rájuk. A GYES, GYED, családi pótlék- a szociális ellátás részét képezik, és már évek óta nem emelkedtek... a költségvetésnek nem igazán lesznek nyertesei- summázott a honatya.
Kitért az agrárium költségvetésére is, amelynek 80%- a EU- s finanszírozású. Bírálóan szólt a kormány egyéb intézkedéséről is, mint mondta, mereven ragaszkodnak Orbánék az egykulcsos jövedelemadóhoz. Az MSZP egy alternatív költségvetést fog beterjeszteni, komplett csomagot, amiben koherens /összefüggő/ bevételi és kiadási oldal is lesz.
- Szerintünk nem igazságos a jelenlegi adórendszer, hiszen egy plusz járulékot- nem adót!-, bár 2/3- os többségben le lehet szabályozni, hogy hazánkban egykulcsos adó van. Ezért sem tehetünk be egy másik adót, viszont 5 millió HUF/év jövedelem fölött lehetne több finanszírozást elvárni... A tőkejövedelmekre sem kellene kedvezményes adózás, hiszen alacsonyabb az adókategóriája, mint a munkajövedelmeknek. Vissza szeretnénk tenni a korábbi értékre.
A társasági nyereségadó 500 millió HUF- ig való kedvezményessé tétele sem a kis- és középvállalkozókon segít- emelte ki az MSZP Veszprém megyei Területi Szövetségének alelnöke, majd elmondta a javaslatukat is: - Mi visszahoznánk az 50 millió HUF- os határt, e fölött 19%- os adót vetnénk ki. Ezek a bevételek adnának arra fedezetet, hogy más módon alakítsuk át az ellátórendszert. Az adójóváírást is felemelnénk- 12 ezer HUF helyett 16 ezer HUF lenne, így az éves kompenzációról is gondoskodnánk.
A családi kedvezményrendszer jó lenne, amennyiben mindenki hozzáférne, akinek gyermeke van- osztotta meg véleményét Gőgös Zoltán.
Érintette az alapvető élelmiszerek ÁFA- ját, miszerint 18%- ról, valamint néhány esetben 27%- ról az 5%- ba tennék bele.
Sajtótájékoztatója végén kiemelte ismét, hogy egy teljesen más filozófiájú adórendszert szeretnének, egy darab komplett költségvetés-módosító javaslattal. Reményének is hangott adott, hogy a társadalmi nyomás jobb belátásra fogja majd bírni a kormányzó pártot, de azt már nem szeretnék, hogy a sikert az utca kényszerítené ki, mert sokat rontana hazánk nemzetközi megítélésén.
Lévai József /fotón/ önkormányzati képviselőnk a Megyei Közgyűlések „privatizációját” bírálta élesen. Mint azt megtudtuk, szeptember 30- án aláírásra került egy megállapodás a kormány és a 19 megyei önkormányzat elnöke között. A tárgyaló felek abban egyeztek meg, hogy a kormány átveszi tőlük a teljes intézményrendszert, a feladatokat intézményestől, illetve a megye vagyonát is. Cserébe átvállalja tőlük az elmúlt időszakban felvállalt 180 milliárd HUF adósságállományt.
- A Magyar Köztársaságnak mintegy 20 ezer milliárd HUF az adósságállománya, az önkormányzati szférának kb. 1900 milliárd HUF, ennek egy szelete az összeg, amiről beszélünk- támasztotta alá az elmondottakat számadatokkal is a képviselő.
Három problémás kérdéskört is említett, amelyből az első a jogi /jogkövetés, jogbiztonság/. Utalt rá, hogy a Megyei Közgyűléselnökeinek nem volt joguk aláírni ezt a meghatalmazást. Vagyoni tárgyú döntést közgyűlési felhatalmazás nélkül nem is hozhattak volna meg. A jelenlegi törvényi háttérsem biztosítja ezt a fajta megállapodást Lévai József szerint, aki tájékoztatta a sajtó munkatársait arról is, hogy Mesterházy Attila bejelentést tett közzé, miszerint: kérte a 19 megye tekintetében a Kormányhivatalokat, hogy törvényességi eljárás keretében vizsgálják meg ezeknek a döntéseknek a jogosságát. A Megyei Közgyűlések helyezzék ezeket jogon kívül. A pártvezér a főjegyzőket is felkéri, hogy utólagosan nyilatkozzanak arról, jogszerűnek tartották-e az eljárást?
A második kérdéskörben a feladatok ellátásáról beszélt a helyi MSZP- s képviselő, kiemelve, hogy az állampolgárnak indiferens, hogy a kormány vagy a megye fogja ellátni ezeket a feladatokat. Mint mondta: - Számukra az ellátás minősége, színvonala és az elérhetősége a fontos. Ám ezek a dolgok sérülni fognak a jövőben. A hiányok nem véletlenül lettek fölhalmozva, ennek az intézményrendszernek a működtetése kapcsán keletkeztek. Részben az elégtelen finanszírozás, illetve a saját bevételek hiánya miatt- kivéve az illetéket... amit különböző törvénymódosításokkal szintén csökkentettek.
A jelenlegi költségvetés nem biztosít több forrást ezeknek a feladatoknak az ellátásra. Megoldás az intézményrendszer „karcsúsítása”, vagy egyes intézmények átadása az egyház számára lenne- fejtette ki véleményét Lévai József, ezt követően a harmadik témakörre is rátért /vagyon/. Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzatoknak csak a területfejlesztés marad. 2013 végéig biztosan nem tudja ellátni ezt a feladatát- nincs hazai forrás, valamint az uniós források a Regionális Területfejlesztési Tanácsok hatáskörébe tartoznak. Azt is külön kiemelte, hogy a kormány elfelejtett Brüsszellel egyeztetni a faladat-átcsoportosítással kapcsolatban.
- A megállapodás is a konszolidációról szól... de miben erősít meg bennünk?- tette föl önmagának a kérdést a városatya, majd válaszolt is rá: - Nem a megyei közgyűlések megerősítéséről szól a történet, sokkal inkább a szanálásáról. Nem pusztán az intézmény és a feladat kerül át, hanem a vagyon is. Az MSZP maximálisan törvénytelennek tartja ezt a fajta önkormányzati reformot- adta a sajtó tudtára pártja véleményét Lévai József.
Befejezésül Gőgös Zoltán egészítette ki az elhangzottakat: - Az Európai Unió nem igazán szereti, ha egyes országok a saját kiadásaikat próbálják finanszíroztatni az Európai Bizottság forrásaival. A történet ezen része sem lett végig gondolva, ebből még komoly konfliktusok származhatnak. Ráadásul ebben az ütemben haladva nem fogjuk tudni lekérni az uniós forrásokat sem, főleg a kohéziós alapokból.
A sajtótájékoztatót követően Gőgös Zoltán és Lévai József lakossági fórumot tartott.