(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 29.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Ismét itt vagyunk, dr. Ásványi Tamás kimerítő válaszait olvashatják az alábbiakban. A gazdik- e heti kérdései: miért nem eszi meg a kutya a takarmányt, illetve fajta-jellegzetesség-e a nyáladzás?
- A korai szocializáció napjainkban a kutyáknál is "sláger". Ahogy a szóösszetétel is utal rá- időben kell szoktatni. Ez azt jelenti, hogy 4-6 hetes korban elkezdődik és legkésőbb 4 hónapos korban le is záródik ez a folyamat.
Amit ebben az időintervallumban megtanul, az Szentírás lesz számára. A későbbiekben sajátít el, az már csak a "lehet" kategóriába sorolható. Ezek az alaptörténések határozzák meg az életét a későbbiekben. A korai szocializáció időszakában kell rászoktatnunk arra a takarmányra, amely számára a leghasznosabb. Amennyiben mindenféle olcsó, ám mutatós étket teszünk kedvencünk elé, képtelen lesz eldönteni, melyikkel jár a legjobban.
Amikor választási lehetőséget kínálunk föl kutyusunknak, egyik finomság után kapja a másikat, természetes, hogy ott fogja hagyni a régit, ami nem ízlett neki. A Természetben más törvények uralkodtak, vagy megette amit közösen elejtettek, vagy éhes maradt.
Négylábú családtagjainknak mi biztosítjuk a válogatás, a választás lehetőségét, ugyanakkor szintén nekünk kell a számára legoptimálisabb ízhatású készítményt is kiválasztani.
Azt kérdezte a Kedves Olvasó, hogy hol rontotta el, miért nem eszi meg kedvence az elé tett takarmányt. A válaszom: már az első alkalommal hibázott, mikor a jószág nem ette meg a táplálékát, Ő pedig másikat adott neki. Ilyen esetekben célszerű elvenni előle, majd 2-3 óra elteltével ismét visszatenni. Előbb-utóbb az éhség-érzete legyőzi a válogatósságát.
Azt tudni kell minden gazdinak, hogy a kutya nem a kulináris élvezet, hanem a fajfenntartás miatt eszik. Ettől függetlenül egyéb oka is lehet annak, ha a jószágnak nem kell a takarmány. Például a jóllakottság-érzet, gyomorpanaszok, stb. Általában az etetési technikában keresendő a hiba, vagyis minden esetben a tulajdonos az oka annak, ha válogatossá válik házi kedvence.
Számukra is ínycsiklandozóbb a gyulai kolbász, mint az íztelen száraz táp, sőt, ha 2-3 alkalommal eljátszuk ezt, beindul náluk a Pavlov- reflex, és automatikusan jönnek a kolbászadagjukért. Ez nem jó, hiszen élettani igényeinek a kevésbé „nyálcsorgató" száraz táp a hasznosabb.
- Akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy inkább a gazdik nem szocializáltak megfelelő mértékben „kutya-kérdés" tekintetében?
- Ez egy klasszikus eset, amikor a jó szándék vezérel bennünket, mégis rosszat teszünk. Ugyan beteg nem a kutya, de saját magunk dolgát nehezítjük meg, hiszen ilyenkor mindent összevásárolunk és kísérletezni kezdünk, mi is az, amit szívesen megenne a kedvencünk. Szorítkozzunk a korai szocializációs periódushoz és a siker nem marad el.
- Csak a molosszoid típusú kutyákra jellemző a nyáladzás?
- Maga a kifejezés a pofa formájára utal. A mopsz, francia buldog, boxer is ilyen- töppedt orr, előre nyúló állkapocs. Fajtajellegzetesség, de a tartási körülmények is befolyásoló tényezők lehetnek. Láttam már olyan labradort, hogy állandó nyálkacsap lógott a szájából, pedig erre a fajtára nem is jellemző.
A rövid szájszerkezet következtében a túltermelődött nyál ezekbe a redőkbe ül, ennek következtében nem befelé, hanem a szájából kifelé csorog. Nem képesek a nyálat olyan módon visszaszipákolni, mint az ember. Ami a szájában marad lenyeli, ami kikerül a redőkbe, az lecsorog- anatómiailag így vannak ezek a fajták „összerakva".
A garatívűk is szűk, nyelvhátuk púpos, sokszor a normális mennyiségű nyálat is sokáig csócsálják a szájukban. A nyálmirigyek becsatlakozása olyan, hogy a redőkbe folyik bele ennek a mirigynek a tartalma, onnan pedig a szájba... vagy éppen kicsorgatják. Élettani magyarázata talán annyi- amennyiben ezek a redők kiszáradnának, a nyálkahártya elveszítené a védekezőképességét. Ezután megtapadnának benne a környezeti szennyeződések, de ha nedvesek, akkor kimosódnak a kórokozók.
Fotó: Dobó Zoltán
Összefoglalva: ezekre a fajtákra valóban jellemző a nyáladzás, de a túlságosan meleg, párás vagy huzatos körülmények között tartott ebeknél is előfordul ez a jelenség. Említhető még a fogkövesség, az idegesség és a szájgyulladás is, ez mind-mind a nyál túltermelődéséhez vezethet.